Aranyszínű sárgaság – mit mesél az ültetvény?

Az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée) ma az egyik legsúlyosabb szőlőbetegség Európában, és az utóbbi években Magyarországon is több borvidéken megjelent. A betegség oka egy különleges kórokozó, amit fitoplazmának nevezünk. A fitoplazmák olyan nagyon kicsi, sejtfal nélküli baktériumszerű élőlények, amelyek a növény szállítószöveteiben (háncsban) élnek. Itt élnek, szaporodnak, és gátolják azt a rendszert, amin keresztül a tőke a cukrokat és tápanyagokat mozgatja. Emiatt a fertőzött növény lassan legyengül, a levelek sárgulnak, a szőlőfürtök fejlődése lelassul, és a terméshozam akár 20–50 %-kal is csökkenhet.

A fitoplazma önmagában nem képes terjedni: ez a jellemző tulajdonsága teszi olyan alattossá a betegséget. A fertőzést egy rovarvektor, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) közvetíti; ez a kabóca a fertőzött növényből magához veszi a fitoplazmát, majd amikor egy egészséges tőkét szívogat, átadja neki azt. Így a betegség láncreakcióként terjed a szőlőültetvényben.

A betegség kezelése különösen nehéz, mert nincs olyan növényvédőszer vagy csodaszer, amely közvetlenül elpusztítja a fitoplazmát a növényben. A fitoplazmák a növény belsejében élnek, ahol a legtöbb szer nem jut el megfelelő hatással. Emiatt a védekezés komplex: nem elég csak kivágni a fertőzött tőkéket — bár ez is fontos lépés —, hanem a rovarvektor elleni célzott kezeléseket is alkalmazni kell, és egészséges, ellenőrzött szaporítóanyagot kell használni az ültetvény telepítésekor. A kabóca szaporodását és aktivitását célszerű figyelni és szabályozni, különben a fertőzés könnyen újra megjelenhet a tőkék között.

Magyarországon az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmát 2013 augusztusában mutatták ki először Zala megyében, majd később más borvidékeken is megjelent. Egyes régiókban már több borvidéken és megyében is kimutatták a fertőzést, ami arra utal, hogy a betegség terjedése nem lokális jelenség, hanem folyamatos kockázatot jelent az ültetvények számára.

A tünetek kezdetben nem mindig egyértelműek: a levelek sárgulása, a hajtások féloldalas növekedése, a fürtök gyengülése és a levélsodródás fokozatosan alakul ki, gyakran csak nyár közepétől őszig. A betegség ezért különösen alattomos: sokszor csak akkor derül ki a jelenléte, amikor a tőke már jelentősen károsodott.

A szőlőtermesztők számára a legfontosabb tanulság, hogy a betegség megjelenését korán észlelni és kezelni kell, mert a késői felismerés — kombinálva a nem megfelelő védekezéssel — akár több éven belül tőkék elhalásához és nagy terméskieséshez is vezethet. A fitoplazma nem veszélyes az emberi egészségre, viszont gazdasági és termelési problémákat okozhat, ezért a hatóságok és a gazdák együttműködése kulcsfontosságú a megelőzésben és a védekezésben.

Hivatkozások

• Agro BASF – fitoplazma rövid ismertetése és növényegészségügyi háttér Aranyszínű sárgaság fitoplazma (BASF)
• NÉBIH – hivatalos ismertető az aranyszínű sárgaságról Magyarországon (fitoplazma, vektor, terjedés) NÉBIH: A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence dorée)
• Bene et al. (2025) – Flavescence Dorée and Grapevine Susceptibility: From Host‑Pathogen Interaction to Cultivar Categorization
  
• Pierro et al. (2024) – Genetic diversity of phytoplasmas associated with flavescence dorée at vineyard scale on the Ischia Island (Campania, Italy)